Hírek

Operaáriák 9794-200px
2 699 Ft 2 899 Ft A teljes album ára

IRR: Operaáriák

A Hungaroton CD-jén az Armel Operaverseny és Fesztivál két díjnyertese került össze, bár a duettekhez képest nem eléggé „össze”. A 2012-es verseny legjobb női énekeséül Victoria Markaryan grúz szopránt, férfi megfelelőjeként Philippe Brocard francia baritont ítélték. A választott áriák némelyike elcsépelt. Ilyen például a ‘Caro nome’, ‘O mio babbino caro’ és a ‘Largo al factotum’. Markaryan Amina ‘Ah! non giunge’ dalát (Az alvajáró) ragyogó tónussal és elevenen szólaltatja meg; az előtte elhangzó szépen frazírozott ‘Ah! non credeában’ egy pici sóvárgás, sőt szomorúság is rejlik a hangjában. A ‘Ruhe sanft’-ban (Zaïde) szépen valósítja meg a felfelé ugrásokat, Saint-Saëns Parysatisának ‘Le rossignol et la rose’ sorát pedig finoman írja körül. Említetlenül hagyott számai a ‘Qel guardo’ (Don Pasquale) és a ‘Je veux vivre’ (Roméo et Juliette). A trillákban nem igazán jó.

Brocard a megszólaltatott három Mozart darabba lendületet visz: Papagenóként például könnyed hangindítással; Nilakantha ‘Lakmé, ton doux regard’-jában enyhe legató-használattal, míg a Puritánok ‘Ah! per sempre’-jében mindkettőről és lekerekített hangzásról tesz tanúbizonyságot.
Lescaut ‘Ah, quoi bon I’économie’ -jának megformálását (Manon) koncentrált könnyedség jellemzi, mely nagyon vonzó számomra. Brocard hangszíne inkább teljes bariton, mint bariton-martin vagy basszbariton. A ‘Largo al factotum’ árián senki tényleges éneklési képességét nem óhajtom lemérni, bár túlzás nélkül interpretálja. Brocard méltón egészíti ki a francia baritonénekesek nem túl széles körét.
A Szegedi Szimfonikus Zenekart Gyüdi Sándor vezényli.

Cím: Operaáriák

Zeneszerzők: Wolfgang Amadeus Mozart, Vincenzo Bellini, Gioachino Rossini, Gaetano Donizetti, Giuseppe Verdi, Giacomo Puccini, Jules Massenet, Camille Saint-Saëns, Léo Delibes, Charles Gounod

Előadók: Victoria Markaryan (szoprán), Philippe Brocard (bariton), Szegedi Szimfonikus Zenekar, vezényel Gyüdi Sándor

Katalógusszám: Hungaroton, HCD 32739

2015. április 01.Hungaroton

Hegedűversenyek 9801-200px
2 699 Ft 2 899 Ft A teljes album ára

Gramophone: J. S. Bach: Hegedűversenyek

Az 1981-ben alakult Capella Savaria nem csak Magyarország, hanem talán egész Kelet-Európa első régi zenei együtteseként szerzett elismerést magának. Lemezre vett repertoárjuk általában a fősodrású barokk zenét járja körül, így nyilván kellemes változást jelentett számukra, amikor a stúdióban Bach szólóhegedűre írt versenyműveinek társaságában találták magukat.
Figyeljünk a “szóló” szóra. Nem a szokásos két szóló-koncertós kínálatról van szó a mindig-ragyogó d-moll kettősversennyel. Itt a várakozásnak megfelelően az e-moll és az a-moll, valamint két rekonstruált versenymű szerepel, melyekről az a vélekedés járta, hogy eredetileg hegedűre íródtak, de csak későbbi csembaló concerto-változatokban (d-moll illetve f-moll-ban) maradtak fenn. Mindkettőt korábban is számtalanszor lemezre vették, de szerintem ez az egyedi párosítás kevésébé szokásos.
Előadásukkal kapcsolatban az első benyomás a tiszta és kidolgozott hangzás, melyet a játékosok energikussága segít.
Egy idő után azonban kicsit nyomasztóvá válik, mivel a szólista meglehetősen közel, a csembaló és a kettős nyakú basszuslant pedig kicsit túl hangsúlyosan van jelen az egyensúlyban. Mi több, Kalló Zsolt szólóhegedűjének közvetlensége nem mindig válik javára: bár játékát élénkség és gyorsaság jellemzi, helyenként nélkülözi a kecsességet és az intonációs pontosságot, s a d-moll concerto kezdő ütemeit kicsit cincogva szólaltatja meg.
Az a-moll concerto néhány váratlan, de eleven legatóján kívül nincsenek előadói díszítések; sok tempót viszont feszesnek, sőt néha elsietettnek találtam. Az utolsó tételekben azonban jól eltalálja Kalló, ahol erőteljesen örömteli tánc érzetét kelti. Ez azonban nem elég ahhoz, hogy a lemez a nagyon ajánlott kategóriába kerüljön.
(Lindsay Kemp)

Cím: Hegedűversenyek

Zeneszerző: Johann Sebastian Bach

Előadó: Kalló Zsolt és a Capella Savaria

Katalógusszám: Hungaroton, HCD 32749

2015. április 01.Hungaroton

Csellóversenyek 9786-200px
2 699 Ft 2 899 Ft A teljes album ára

Fanfare Magazin: Moór: Csellóversenyek

Hihetetlen! Nemrégiben, a 37:5 számban, egy szerintem teljesen valószerűtlen mű, Moór Emánuel (1865–1931) romantikus kétcsellós versenyművének recenzióját tettem közzé. A recenziót a hitetlenkedés kifejezésével kezdtem; a látszólag lehetetlen ötlet láttán így kiáltottam fel: “ki gondolta volna!”. Bármennyire újdonságnak számít is, Moór kettős csellóversenye figyelemreméltóan szép műnek bizonyult. Valójában mindaz, amit ettől a viszonylag ismeretlen magyar zsidó zeneszerzőtől hallottam — valljuk be, nem sokat — tökéletesen meggyőzött arról, hogy itt kincs van elásva és vár feltárásra.

Nem is olyan rég Moór Emánuel neve még nem mondott nekem semmit. A zeneszerző csak 2008-ban került érdeklődésem látóterébe: a Cello Classics egy lemezén két csellószonátája található. Azonnal megragadott, olyannyira, hogy a CD felkerült a 2008-as kívánság-listámra. Azóta Moórtól alig jelent meg lemezen valami, eltekintve a fent említett két-csellós versenyműtől, melyet a 37:5 számban ismertettem. Így annál inkább meglepett, amikor megérkezett a Hungaroton új CD-je a komponista zenéjével, ami ráadásul annak a darabnak egy további felvételét tartalmazza. Ezt egészíti ki Moór félig „normális” cselló-versenye: a normális rész az, hogy egyetlen csellóra íródott szólószerepben, a nem-annyira-normális fele pedig, hogy a meglehetősen szokatlan cisz-moll hangnemben van, mely jórészt kizárja a cselló három üres húrjának, a C, G és D-nek a használatát. Mindazonáltal a mű gyönyörűség, hozza mindazt, amit Moór zenéjével való korábbi találkozásaim alapján reméltem és vártam.
Csakúgy, mint a kétcsellós versenymű, a szólókoncert is négytételes. Largóval kezdődik, melyben a csellistának zenekari kísérettel kell eljátszania néhány remekül hangzó, cadenza-szerű szakaszt; a tétel azonban hamarosan egy szívbemarkoló, lüktető melódiába megy át, emlékeztetve kicsit Bruch Kol Nidréjére. De a melankolikus hangulat nem tart soká; virtuóz ragyogás váltja fel, mely ma bizonyos fokig Dvořák h-moll csellókoncertjére emlékeztet bennünket. A rövid scherzo-szerű Presto tétel teli van lendülettel, míg az azt követő pompás Adagio megindító, fájdalmas romantikus idill, s a fináléban egyfajta nyers katonai ritmusmotívum váltakozik lágyabb színű lírai szakaszokkal.

A tényből, hogy Moór cisz-moll concertója technikailag annyira ijesztőnek tűnik — először is a sok kettősfogás gyors tempóban —, logikusan arra következtethetnénk, hogy a zeneszerző a cselló Paganinije volt, ami nem igaz. Fő hangszere az orgona és a zongora volt. Majdnem azt mondhatnánk, hogy Moór — legalábbis az a kis rész, amit a zenéjéből tudunk — Pablo Casals kreatúrája volt. A híres csellista hallotta Moór néhány kompozícióját, összebarátkozott vele, bátorította őt, és zsenivé kiáltotta ki. Moór csellóművei, melyeket Casals hallhatott, az 1906-os szólókoncert és az 1908-as kétcsellós versenymű előtt keletkeztek és valószínűleg három szonátát csellóra és zongorára valamint az op. 61-es első, E-dúr concertót foglalták magukba, melyek mindegyikét a kor ünnepelt csellistái adták elő, többek között Alfred Piatti és Popper Dávid. Érdemes megjegyezni ezt a tényt, hisz Moór Casals megjelenése előtt sem volt jelentéktelen figura, de Casals annyira fontos ösztönzést jelentett a kreativitására, hogy a Casalsnak dedikált és általa bemutatott cisz-moll koncertet számos csellót foglalkoztató mű követte, melyek többségét ugyancsak Casals mutatta be.

Csak akkor jöttem rá, mennyire elfeledett és mellőzött szerző Moór, amikor mélyebben beleástam magam műveinek jegyzékébe. Alig tucatnyi CD szerepel benne, s legtöbbjük csak felületesen ismeri a zeneszerző csellódarabjait. Komponista-termésének teljes jegyzéke viszont, melyet az emanuel-und-henrik-moor-stiftung.de/Emanuel/works alatt találtam, 151 opusszámmal ellátott és további 69 opusszám nélküli művét tartalmazza. Nagy részük kéziratban maradt fenn, soha nem került kiadásra. Különösen megdöbbentő, hogy semmiképp nem jelentéktelen darabokról van szó: egy tucat szimfónia, concertók zongorára, hegedűre, zongorára és hegedűre, hegedűre, csellóra és zongorára (melyet Cortot, Thibaud és Casals mutatott be), vonósnégyesre és zenekarra, zongorás triók, zongorás kvartettek, misék énekszólistákra, kórusra és zenekarra, dalok és nyolc opera.
Ha az ember meghallgatja az ezen a korongon található két versenyművet, rájön, hogy Moór alapvetően szimfóniaszerző. A szélesen felrakott zenekari összeállítás valamiképp Brahmshoz és Dvořákhoz hasonló. Merész, sodró lendületű, nagyszerű hangszeres részletekkel teli zene ez; a nagyformák kezelésében biztos kézről árulkodik. Úgy érzem, hogy ha Moór szimfóniái ismertségre tennének szert, szimfonikus zeneszerzőként Dvořákkal egy szinten tartanák számon. CPO, Naxos, Toccata, hol vagytok? Ideje lenne Moórt választani.

Ez a kiadás minden vonatkozásban előnyben részesítendő a kétcsellós versenymű Qin Li-Wei és Sebastian Comberti csellistákkal készített felvételével szemben, melyet a Cello Classics 37:5-es számában ismertettem. Azon a felvételen Moór Brahms Kettősversenye gyenge felvételének társaságában jelenik meg Qian Zhou hegedűs közreműködésével. A végén ugyan ajánlottam a korongot, de csak Moór műve miatt, melyet korábban legjobb tudásom szerint nem vettek lemezre. Szabó Péter és Ildikó csellisták technikailag messze jártasabbak és kulturálisan ráhangoltak erre a zenére; s ami legalább annyira fontos, ha nem fontosabb, hogy Hamar Zsolt karmester teljes mértékben érti e kották szimfonikus jellegét és a magyar Miskolci Szimfonikus Zenekart vibráló, eleven előadásokban dirigálja.

Magától értetődik, hogy e lemez őszintén ajánlható, de az is komolyan ajánlható, hogy valamelyik vállalkozó kedvű lemezcég valóban álljon neki és kezdje el lemezre venni Emanuel Moór műveit, mert megjósolhatom, hogy ő lesz a következő nagy dobás és pénzt csinálhat belőle bárki, aki először kerül oda.
(Jerry Dubins, Fanfare Magazine 38:3-as (2015 január/februári) száma)

Cím: Csellóversenyek

Zeneszerző: Moór Emanuel

Előadók: Szabó Péter (cselló), Szabó Ildikó (cselló), Miskolci Szimfonikus Zenekar, vezényel Hamar Zsolt

Katalógusszám: Hungaroton, HCD 32728

2015. január 28.Hungaroton

Fischer Annie: The Essential Collection 9793-200px
2 699 Ft 2 899 Ft A teljes album ára

Fono Forum: The Essential Collection

A Hungaroton a nagyszerű zongoraművésznő (1914-1995) születésének századik évfordulójára adja ki ezt a válogatást a művésznő több mint hét évtizedes karrierjének legjelentősebb felvételeiből. Beethoven zongoraművei mindig is központi szerepet játszottak repertoárjában. Így 1977-ben (a Beethoven-évben) a Zeneakadémián előadta a nagy zeneszerző mind a 32 szonátáját, mégpedig rendkívüli fizikai és mentális teljesítményt nyújtva röviddel egymás után kétszer is: délelőtt fiatalokból álló közönségnek, majd esti koncerten. Amikor pedig „végzett” a koncertekkel, az összes szonátát felvették vele hanglemezre.

Mikrofonbetegségtől gyötörve

Fischer Annie ugyanakkor nem szerette a hangfelvételeket, szinte elviselhetetlen volt számára a gondolat, hogy a spontán ihletettség megnyilvánulásait „örök időkre” rögzítsék a hanghordozón. Férje, a zenetörténész Tóth Aladár mindig kinevette „mikrofonbetegsége” miatt. A művésznő a szonáták e legendás felvételének kiadását sem engedélyezte életében, a Hungaroton csak 1996-ban jelentethette meg. Koncertjein mindig fontos szerepet kaptak Beethoven szonátái, azonban soha nem a jelentős és népszerű darabokra helyezte a hangsúlyt. Így a Beethoven által is nagyra tartott Fisz-dúr szonáta (Op. 78) csak ritkán hallható koncerttermekben.

Cím: The Essential Collection

Zeneszerzők: Liszt Ferenc, Ludwig van Beethoven, Wolfgang Amadeus Mozart

Előadók: Fischer Annie (zongora), a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel Lukács Ervin (5)

Katalógusszám: Hungaroton, HCD 32730

2015. január 12.Hungaroton

Orgonaművek 9788-200px
2 699 Ft 2 899 Ft A teljes album ára

Gramophone: Johann Sebastian Bach: Orgonaművek

Ez a II/20-as orgona modern hangszer, mely az 1770 körül épített első hangszeren alapul. Szépen és világosan szól ebben a (rövid) programban: B-moll és G-dúr Prelúdium & Fúga (BWV 544 és 541), O Mensch, bewein (622), Esz-dúr Triószonáta (525) és Passacaglia (582). Biztos kezű játék ‘korrekt’ artikulációval, mely a legato és a staccato között váltakozik; a tempók némileg konzervatívok. A H-moll Prelúdiumból és a Passacagliából hiányzik a feszültség és az előrevivő mozgás; ez utóbbi kellemesen regisztrált, de kevés utalást tartalmaz a szimmetrikus struktúrára.
A lehetséges drámai pillanatokat kevéssé hatásosan aknázza ki.
(David Ponsford)

Cím: Johann Sebastian Bach: Orgonaművek

Zeneszerző: Johann Sebastian Bach

Előadó: Teleki Miklós (orgona)

Katalógusszám: Hungaroton, HCD 32735

2014. november 27.Hungaroton

A holtak szigete - Szimfonikus táncok - Vocalise 9787-200px
2 699 Ft 2 899 Ft A teljes album ára

Gramophone: Rachmanyinov: A holtak szigete – Szimfonikus táncok

Rachmanyinovnak ezek a kedvelt művei inkább használható, semmint lebilincselő előadásban szólalnak meg; mind A holtak szigete, mind a Szimfonikus táncok sokkal több nüanszot és világosabb tempójelzést kíván.

Cím: Rachmaninov: A holtak szigete - Szimfonikus táncok

Zeneszerző: Szergej Rachmanyinov

Előadók: Miskolci Szimfonikus Zenekar, vezényel Kovács László

Katalógusszám: Hungaroton, HCD 32735

2014. november 27.Hungaroton

Hegedűversenyek 9801-200px
2 699 Ft 2 899 Ft A teljes album ára

Élet és Irodalom: Népszerű vizeken

Az idén harmincnegyedik éve működő, szombathelyi székhelyű Capella Savaria, Magyarország leghosszabb ideje fennálló historikus régizenei együttese a közelmúltban dinamikusan gyarapította amúgy is impozáns diszkográfiáját. Az együttes hőskorának meghatározó karmestere, Nicholas McGegan vezényletével készítették el két esztendeje Mendelssohn-lemezüket a Hegedűverseny és az Olasz szimfónia egy-egy kevéssé ismert változatából; megjelent a Capella előadásában Vivaldi Négy évszakja; napvilágot látott egy karácsonyi lemez olyan slágerekkel, mint Corelli Karácsonyi concerto grossója (op. 6, no. 6, g-moll), Pachelbel D-dúr kánonja, a Boldog lelkek tánca Gluck Orfeuszából, a Pifa Händel Messiásából, az Air Bach D-dúr szvitjéből és a híres Jesu bleibet meine Freude korál a 147. kantátából (Herz und Mund und Tat und Leben). Igaz, hogy az említetteket egy ritkaságokból álló CD követte Joseph Martin Kraus („a svéd Mozart”) két szimfóniájával és egy hegedűversenyével, a folytatás azonban, melyről e cikkben szó lesz – Bach hegedűversenyeinek felvétele –, mégis azt a tendenciát látszik erősíteni, amelyet az eddigiek sugallnak: az utóbbi idők Capella Savaria-lemezei műsorukkal mintha erőteljes lépést tennének a jól ismert, népszerű darabok, a törzsrepertoár felé.

Mindez örömmel helyeselhető: fontos és elismerésre méltó, ha egy korhű régizenei előadásokat létrehozó műhely sok éven át játszik különféle ritkaságokat, felfedezve és felfedeztetve a zenehallgatókkal a zenetörténet elhanyagolt értékeit (ebből a munkából a Capella Savaria évtizedeken át derekasan kivette a részét), ám épp olyan fontos, hogy az előadók a legnagyobb mesterek legnagyobb művein is lemérjék tudásukat és rátermettségüket. És persze ne feledkezzünk meg a közönségről: amennyire szereti a kuriózumokat, épp olyan szívesen fogadja saját legkedvesebb hazai együtteseinek egyikétől azokat a zenetörténeti slágereket is, amelyeket egyébiránt főként a nagy külföldi zenekaroktól és szólistáktól van módja meghallgatni.

Mikor veheti a bátorságot egy régizenei együttes, hogy a legnagyobb mesterek legnagyobb műveit tűzze műsorra – azokat tehát, amelyek előadásakor veszélyesen megnő az összehasonlításra kínálkozó más interpretációk (köztük az etalonnak számító leghíresebb, legsikeresebb felvételek) száma? Nyilvánvalóan akkor, ha elég érettnek érzi magát a megmérettetéshez; ha úgy gondolja, eleget tud már ahhoz, hogy ezen a kockázatosabb terepen is kiálljon a nyilvánosság elé. Azt hiszem, egyetérthetünk abban, hogy a Capella Savariát a mögötte álló három és fél évtized munkája feljogosítja és alkalmassá teszi erre. A felsorolt felvételeket mind ismerem, valamennyiről írtam recenziót, és állíthatom, az ezeken tapasztalható színvonal egyenletesen magas, indokolttá teszi, hogy az együttes összemérje magát a nemzetközi élvonallal. (Ugyanez örömtelien vonatkozik a hazai régizenei szcéna más meghatározó együtteseire is: világszínvonalú produkciókat hallhatunk az Orfeo Zenekartól vagy a Savaria Barokk Zenekartól éppúgy, mint a sajnos ritkán aktív Concerto Armonicótól – és a lista folytatható. Az utóbbi években ugyanis, minden különösebb felhajtás nélkül áttörés zajlott le a hazai historikus előadópraxisban – érdekes módon szinte egyszerre azzal a másik áttöréssel, amely a kortárs zenei produkciók terén idehaza bekövetkezett.)

A felsorolt lemezeken rendre a Capella Savaria kitűnő művészeti vezetője, Kalló Zsolt játssza a hegedűversenyek szólóit. Ő a protagonistája a négy Bach-concerto lemezének is. A négyből ebben az alakjában csak kettő eredeti: az a-moll hegedűverseny (BWV 1041) és az E-dúr hegedűverseny (BWV 1042). A d-moll concerto (BWV 1052R) és a g-moll concerto (BWV 1056R) Kalló rekonstrukciója – előbbit a d-moll, utóbbit az f-moll csembalóverseny fennmaradt anyagából alkotta meg a zenei „visszakövetkeztetés” módszerével. A rekonstrukciók minőségét jelzi, hogy az a hallgató, aki – tételezzük fel – gyanútlanul hallgatja végig a lemezt, nem tudván arról, hogy így, ebben az alakban nem mind a négy versenymű teljes egészében Bach saját munkája, biztosan nem veszi észre az „idegenkezűséget”.

A Capella Savaria tömör, ugyanakkor áttetsző hangzással, mozgékony ritmussal, hangsúlygazdagon és elemző tagolással játszik – azt talán külön nem is kell mondanom, hogy igényes technikai kidolgozással és tiszta intonációval. Tetszik a nyitótételek energiája és tartása, a finálék sodra s köztük a lassú középtételek súlya, meditatív karaktere, ugyanakkor jellegzetes „menős” tempója. A négy concerto közül három moll darab – de a Capella Savaria tolmácsolásában egészen más az a-moll versenymű gyors tételeinek „fényáteresztő” levegős textúrája és szökellő könnyedsége, mint a d-moll koncert sűrű, sötét tónusa és elszántan előrefúródó lendülete. Kalló Zsolt választékosan és elegánsan hegedül. Virtuozitása ezúttal nem tűnik olyan reprezentatívnak, mint A négy évszak Vivaldi-concertóinak felvételén – de a Bach-tételek nem is ezt igénylik, inkább egy bensőségesebb, elmélyültebb, nem kevésbé energikus közelítésmódot, amely viszont kétségkívül jellemzi a művész zenei magatartását. Vonzó, hogy Kalló nem törekszik lekerekített, mindenáron „szép” hangra, mer karcos lenni, a gyors tételek figuratív szakaszaiban kockázatvállaló és impulzív, a lassú tételek fioritúráit pedig már-már azzal a fajta szabadsággal bontja ki, amelyet a népzenei hegedűsöktől ismerünk. Üdítően friss, felfedezően elfogulatlan olvasat. (Csengery Kristóf)

Cím: Hegedűversenyek

Zeneszerző: Johann Sebastian Bach

Előadó: Kalló Zsolt és a Capella Savaria

Katalógusszám: Hungaroton, HCD 32749

2014. november 27.Hungaroton

J. S. Bach: Csellószvitek 2, 4 és 6 9792-200px
2 699 Ft 2 899 Ft A teljes album ára

Gramophone: Bach: Csellószvitek

... Nehéz hallgatnivaló, de jóval kevésbé frusztráló Rohmann Ditta visszafogott előadása a Hungaroton felvételén. Isabelle Faust nagyszerű Bach szólófelvételeihez hasonlóan (Harmonia Mundi, 6/10, 11/12) Rohmann is fémhúrokat, de barokk vonót használ, mellyel autentikus barokk átláthatóságot és tisztaságot ér el a húrokra gyakorolt túl nagy nyomással óhatatlanul együtt járó veszély nélkül. Rohmann arra is képes, hogy – ahol szükséges – élénk tempókat tartson, a lassú tételekben ugyanakkor széles körű expresszivitást valósítson meg, mely különösen az élénk második szvitben figyelhető meg.

A szvitek szokatlan, de historikusan átgondolt elrendezése a hatodik, legkomplexebb darabbal zárul, melyet Rohmann öthúros cselló piccolón játszik. Ez megtartja az eredeti akkordtextúrákat, az üres húrok elhelyezését és az ebből adódó harmóniai hatást, melyek együttesen kísérteties hangot eredményeznek s e mesterműveknek további arculatot adnak. Ez lezárja azt a programot, melynek eredményeképpen Rohmann két kötetét (az elsőt májusban ismertettük) a „kötelező” címszó alatt helyezhetjük el a polcon.
(Caroline Gill)

Cím: Csellószvitek 2,4 és 6

Zeneszerző: Johann Sebastian Bach

Előadó: Rohmann Ditta (cselló)

Katalógusszám: Hungaroton, HCD 32732

2014. november 14.Hungaroton

Csellóversenyek 9786-200px
2 699 Ft 2 899 Ft A teljes album ára

Gramophone: Moór: Csellóversenyek

‘Majdnem teljesen elfeledett’, áll a kísérőfüzetben Emanuel Moórról (1863–1931), csökkentve ezzel azok bűntudatát, akik számára új a neve. Moór cisz-moll csellóversenyét és D-dúr cselló kettősversenyét hallgatva nehéz zenei nyelvét földrajzilag elhelyezni. Talán egy kicsit Brahmszos? Egy színes frázisfordulat, mely keletebbi eredetet sejtet? E művek alapján aligha könyvelhető el mindenestül magyarnak, bár mindkét concerto lassú tétele egy elégikus népi dallam auráját hordozza. Máshol erőteljes romantikus gyökereken nyugvó nemzeti identitása meglehetősen jellegtelen kozmopolitizmusba hígul fel – talán széleskörű európai vándorlásának köszönhetően –, bár utazásai során nem sokat tanulhatott a kreatív fegyelemről vagy egy erős gondolati szál végig viteléről zenéjében.

Pályája a Pablo Casalshoz és Anatolij Brandukovhoz fűződő szoros kapcsolatának köszönhetően sikeresen alakult (utóbbinak írta Rahmanyinov a csellószonátáját). Innen erednek e csellóművek is, bár mindkét versenymű néhány megnyerő momentum ellenére valahol utat téveszt. Ez nem lekicsinylése Szabó Péter és Ildikó nagyszerű teljesítményének a Kettősversenyben és Szabó Péter szólójátékának a cisz-moll műben. Ők, együtt egy jól kiforrt zenekarral félelmetes hidegvérrel érintik meg a zene lírai és atletikus varratait; bár nem valószínű, hogy Moór, aki természeténél fogva láthatólag lobbanékony és nyers volt, rokonszenvvel viseltetett volna bármilyen kritika iránt, mely e versenyműveket egységesebbé tette volna.

Cím: Csellóversenyek

Zeneszerző: Moór Emanuel

Előadók: Szabó Péter (cselló), Szabó Ildikó (cselló), Miskolci Szimfonikus Zenekar, vezényel Hamar Zsolt

Katalógusszám: Hungaroton, HCD 32728

2014. október 30.Hungaroton

Annie Fischer: The Centennial Collection 9789-200px
8 097 Ft 8 297 Ft A teljes album ára

Gramophone: Fischer Annie centenáriuma

Ha Richter Beethoven-játéka szikár és egyszerű, Fischer Annie-é a drámaiság, öröm és lírai átélés kombinációjára tör. Ebben az évben ünnepeljük születésének 100. évfordulóját, amelyre a Hungaroton egy három CD-ből álló ünnepi „Centenáriumi gyűjteményt” adott ki. Ez tartalmazza a III. Zongoraverseny alapvető 1966-os felvételét, mely nem áll távol a néhány évvel korábban a DG számára egy másik százévessel, Fricsay Ferenccel készített felvételtől – eltekintve attól, hogy a budapesti Szimfonikus Zenekar nem áll teljesen a Bajor Állami Szimfonikus Zenekar szintjén.

Ugyanaz a DG lemez Mozart két rondóját is tartalmazta zenekarral, melyek közül az egyiket, az 1965-ben felvett K. 382-at Fischer itt is, ott is a varázslat és elegancia elegyével játssza. Schubert Szonátáját D 960 (1968) a cizellált Richter tökéletes ellentéteként szenvedéllyel és imponáló lendülettel adja elő (az első tétel ismétlése nélkül), míg Liszt Szonátája (1953) gondosan mérlegelt előadásban szólal meg, s bár erőteljesen indítja útjára, kerüli a féktelen virtuozitást a higgadtabb szinoptikus áttekintés javára. Mozart két zongoraversenye, a K. 466 és a 467-as (mindkettő 1965) a kiegyensúlyozottságot és a ragyogó előadásmódot egyesíti magában, hasonlóan Fischer korábbi Filharmóniai verzióihoz (melyek jelenleg egy EMI Icon dobozban hozzáférhetők), bár a korábbi zenekari kíséretek itt is finomabbak.

Szerepel még a C-dúr Fantázia és Fúga K. 394 fontos előadása és egy további Schubert, az f-moll Impromptu D 935 No. 1, melyben a merészség és a békés zsánerkép érzetének váltogatása közeli névrokonára, Edwin Fischerre emlékeztet. Ragyogó gyűjtemény, értékes kiegészítője Fischer teljes Beethoven szonátái sorozatának.

Cím: The Centennial Collection

Zeneszerzők: Franz Schubert; Liszt Ferenc; Ludwig van Beethoven; Wolfgang Amadeus Mozart

Előadó: Fischer Annie (zongora)

Katalógusszám: Hungaroton, HCD 41011

2014. október 27.Hungaroton

Csellóversenyek 9786-200px
2 699 Ft 2 899 Ft A teljes album ára

Szabó Ildikó sikerei

A kivételes zenei képességű fiatal csellista, Szabó Ildikó nyerte el a világ egyik legrangosabb csellóversenyének II. díját, Közönségdíját, továbbá 7 különdíjat is. A világ 38 országából 157 fiatal, köztük 8 magyar csellóművész jelentkezett a szeptember 4. és 13. között Budapesten megrendezett Pablo Casals Nemzetközi Gordonkaversenyre. Ildikó számtalan országos és nemzetközi versenyen szerepelt már figyelemre méltó eredményekkel, többek között elnyerte a Kodály Zoltán díjat is a Semmeringben megrendezett Nemzetközi Nyári Fesztiválon. A fiatal művésznő kivételes tehetségéről közelgő szentpétervári, illetve amszterdami fellépésén is megbizonyosodhatnak.

2014. szeptember 22.Hungaroton

Encore - In Concert (Amatőr felvételek) 9795-200px
5 398 Ft 5 598 Ft A teljes album ára

Kalózfelvételből világpremier

(Fischer Annie koncertjeit Dévény Anna éveken keresztül titokban rögzítette)

A száz éve született Fischer Annie-ra emlékezik a Hungaroton. A centenárium alkalmából egy eddig ismeretlen koncerfelvételt is megjelentetett.

Dévény Anna hazánk egyik büszkesége: a világszerte ismert gyógytornász módszere sokaknak a teljes reménytelenségből hozta vissza a mozgás lehetőségét, örömét. A magyar társadalomra azonban más módon is nagy hatást gyakorolt, bár ezt kevesen tudják. Az ötvenes években, gimnazista korában hallotta először Fischer Annie-t zongorázni egy próbán, onnantól minden próbáján és koncertjén igyekezett ott lenni, akár még úgy is, hogy ellógta miatta a matekórát. Ez a rajongás végigkísérte egész életét, olyannyira, hogy 1975-ben különleges indíttatástól vezérelve Nyugatról beszerzett egy professzionálisnak számító stúdiórekordert, amelyet egy “nájlonstanicliba csomagolva, hálós cekkerbe rejtve” csempészett be a koncertekre.

Számos budapesti és több vidéki hangversenyt mentett meg így az utókornak, leginkább a Zeneakadémia orgonaülésének közepéről, bár volt olyan helyzet is, amikor majdnem lebukott. Fischer Annie ugyanis egy időben csak vidéken vállalt koncerteket, és egy ilyen alkalommal Dévény Anna lekéste az utolsó vonatot. Ekkor be kellett kéredzkednie a Fischer Annie-t szállító kocsiba, ő pedig kérés ellenére sem engedte a csomagtartóba tenni a féltve őrzött stúdiórekordert. Dévény Anna elmondta: meggyőződése, hogy ekkor Fischer Annie kimondatlanul is megérezte, mit rejt a hálós cekker, mégsem szólt ellene, és ezzel tulajdonképpen áldását adta a felvételekre. Fischer Annie egyébként sem halmozta el a közönséget lemezekkel, legtöbbször nem engedélyezte hangversenyeinek rögzítését, és a stúdiómunkát sem szerette, az élő előadásban hitt.

A művésznőt szintén személyesen ismerő Mácsai János zenetörténész elmesélte, hogy bár Fischer Annie korlátlan stúdióidőt kapott Aczél Györgytől, hogy rögzíthesse Beethoven összes zongoraszonátáját, később a teljes sorozat megjelenéséhez mégsem járult hozzá, igaz, azt engedélyezte, hogy a halála után kiadhassák.

Most új arculattal ismét megjelent a teljes Beethoven-sorozat, a Hungaroton emellett kiadott egy centenáriumi háromlemezes válogatást is, amelyen a repertoárja legfontosabb darabjai szerepelnek, s ebből négy fontos mű egy önálló albumon külön is megvásárolható. Az igazi kuriózum azonban a Dévény Anna-féle felvételek megjelenése: a sokórás kazettára rögzített anyagból Hollós Máté, a Hungaroton vezérigazgatója válogatott ki hat romantikus művet - Schumann-, Schubert- és Chopin-darabokat -, amelyek egyike sem hozzáférhető eddig kiadott Fischer Annie-lemezen, s ezzel tulajdonképpen az album egyben világpremier. Ezen a dupla CD-n szerepel a művésznő legutolsó, szolnoki koncertjének egyik ráadása is, egy Chopin-ballada. Hollós Máté hangsúlyozta: ha kedvező lesz a lemez nemzetközi fogadtatása, akkor örömmel kiadják a Dévény Anna féle gyűjtemény több koncertfelvételét is. (Kiss Eszter Veronika, Magyar Nemzet, 2014. július 3.)

Cím: Encore In Concert

Zeneszerzők: Franz Schubert; Frédéric Chopin; Robert Schumann

Előadó: Fischer Annie (zongora)

Katalógusszám: Hungaroton, HCD 32750-51

2014. július 03.Hungaroton

Vivaldi: The Four Seasons 9772-200px
2 699 Ft 2 899 Ft A teljes album ára

Gramophone: Vivaldi: A négy évszak

Azóta, hogy Vivaldi Négy évszakának Erik Bosgraaf-féle furulyaváltozatáról írtunk kritikát a Gramophone hasábjain (Brilliant Classics 4/14), a mű két másik felvétele is napvilágot látott: az egyik modern hangszerelésben, a másik korhű hangszereken megszólaltatva. Lapunk kritikusa, William Yeoman a Gramophone 2011. augusztusi számában ötven különböző Négy évszak-felvételt vett górcső alá, ahol nem is az volt a fő kérdése, hogy melyik lemez milyen, hanem hogy melyikből hányat vásároljunk.

Az új felvételeket általában az teszi érdekessé, hogy milyen történet húzódik meg a háttérben. Az amerikai hegedűművész, Anne Akiko Meyers esetében e felvétel apropóját az adhatta, hogy szerette volna megmutatni a közönségnek, hogyan szól legújabb hangszere, az 1741-ben Guarneri Del Gesu által készített Vieuxtemps mesterhegedű. Ennek a hangszernek az az érdekessége, hogy noha ez a világ egyik legjobbnak ítélt hangszere, eddig még soha senki nem készített hangfelvételt úgy, hogy ezen játszott. A Négy évszak mellett Meyers új CD-jén elhangzik Vivaldi F-dúr, három hegedűre írt versenyműve (RV551), valamint Arvo Pärt 2003-ban hegedűre és zenekarra komponált, mintegy négyperces Passacagliája is. Meyers játéka, akit a felvételen (Nigel Kennedyhez hasonlóan) szintén az English Chamber Orchestra kísér, finom és kiegyensúlyozott. A felvételt a műkedvelők bizonyára a lassú tételekben (ld. főként a Nyár tételben) megnyilvánuló romantikus portamentók miatt fogják kedvelni, míg a vonósok azt az elbűvölően szép, mély hangszínt értékelik majd, amit a művésznő mesterhegedűjéből csalogat elő. S noha újdonságszámba megy, hogy (az eOne hangmérnökeinek köszönhetően) ugyanaz a szólista játssza a hármas hegedűverseny mindegyik szólamát, én bevallom, azért jobban élvezném, ha három különböző muzsikust hallanék, mert élvezhetőbb a hegedűsök összhangra való törekvését figyelemmel követni. A Pärt-mű inkább gyűjtőknek való darab; egzotikus hangvétele miatt többször is meg kell hallgatni, hogy kellően értékelni tudjuk.

A Capella Savaria Négy évszak felvétele, amely mellett a lemezen két Vivaldi-hegedűverseny is hallható, egy másfajta közönségnek szól. Az 1981-ben alapított együttes eddig több, mint 70 felvételt készített. Ez már csak azért sem meglepő, mert a koncertmester és egyben szólista Kalló Zsolt és a zenekar között tapintható a harmónia: a hegedű és a zenekar játéka finoman simul össze és válik külön. Mivel a kamaraegyüttes repertoárjában főleg barokk darabok szerepelnek, a zenészek ügyesen egyensúlyoznak a szóló és a tutti részek között, illetve a szoprán és a basszus motívumai között; itt az eOne felvételén (a Meyers, English Chamber Orchestra felvételén) következetesen a hegedű irányába billen az egyensúly. S ha maga a hangzás nem is annyira csodaszép ezen a Hungaroton CD-n, mint az előző együttes lemezén, mindenképpen stílusosabb, és a zenekar olyan szellemben muzsikál, ahogy azt maga Vivaldi is elképzelhette. (Julie Anne Sadie)

Cím: A négy évszak

Zeneszerző: Antonio Vivaldi

Előadók: Kalló Zsolt (hegedű), Capella Savaria (korhű hangszereken)

Katalógusszám: Hungaroton, HCD 32729

2014. augusztus 27.Hungaroton

Encore - In Concert (Amatőr felvételek) 9795-200px
5 398 Ft 5 598 Ft A teljes album ára

Fischer Annie 100

Fischer Annie születésének 100. évfordulóján a Hungaroton négy új kiadványt jelentet meg a kiváló művész méltó ünneplésére. Ezek közül is kiemelkedik az a világpremier dupla album, mely a zongoraművész most felfedezett, ezidáig ismeretlen koncertfelvételeit tartalmazza.

Fischer Annie (1914–1995), a világszerte elismert zongoraművésznő hét évtizeden át volt a magyar zenei előadóművészet meghatározó alakja. Csodagyerekként robbant be a hazai zeneéletbe: alig néhány év tanulás után, 1925-ben, egy zeneakadémiai növendékhangversenyen már Beethoven C-dúr zongoraversenyének második és harmadik tételét szólaltatta meg. Tizennyolc évesen szerzett diplomát a Zeneakadémián Dohnányi Ernő és Székely Arnold növendékeként. 1933 tavaszán elnyerte az első ízben megrendezett budapesti Liszt Zongoraverseny fődíját, s ezzel indult el az igazi nemzetközi karrierje.

Fischer Annie hosszú, termékeny művészi pályáján a csodálatos zenei tehetséghez alapos szakmai felkészültség, mesterségbeli tudás, precizitás és magasrendű előadói intelligencia társult. Fölényesen magabiztos zongoratechnikája ellenére mindenkor kerülte az öncélú
virtuozitást: technikai tudását sokoldalú billentéskultúrával és míves, csiszolt hangzásképpel egészítette ki.

A Hungaroton, a legendás művész magyarországi kiadója a centenáriumi évfordulón négy, megjelenésében is kiemelkedő albummal tiszteleg Fischer Annie emlékének. Olyan kiadványok készültek, melyek a művésznő életútját kevéssé ismerőknek és a legnagyobb rajongóknak is tudnak újdonságot és meglepetést mutatni:

Encore - In Concert

The Essential Collection

The Centennial Collection

The Complete Piano Sonatas of Ludwig van Beethoven

2014. július 02.Hungaroton

Fischer Annie: The Essential Collection 9793-200px
2 699 Ft 2 899 Ft A teljes album ára

A legnépszerűbb Fischer Annie-felvételek egy lemezen

A felvételen négy olyan mű kapott helyet, amely Fischer Annie művészetének nagyon tág horizontjából mutat be egy kivágatot, s ha nem is látszik a teljes panoráma, széles sáv tekinthető meg belőle. Természetesen sok, számára fontos szerző nem szerepelhet e CD-n, például Schubert, Chopin, Schumann, Brahms, Bartók és mások. Azok a művek azonban, amelyek Fischer Annie születésének centenáriumán ismét kiadásra kerülnek, meghatározó darabok voltak pályáján, így méltó módon idézhetjük fel művészetét.

Cím: The Essential Collection

Zeneszerzők: Ludwig van Beethoven, Wolfgang Amadeus Mozart, Liszt Ferenc

Előadó: Fischer Annie, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel Lukács Ervin (5)

Katalógusszám: Hungaroton, HCD 32730

2014. július 01.Hungaroton

Operaáriák 9794-200px
2 699 Ft 2 899 Ft A teljes album ára

Armel Opera Fesztivál 2012: Áriák a Legjobb Előadóktól

A 2008-ban indult Armel Operaverseny és Fesztivál célja a felfedezés: felfedezni új műveket és új módon előadható klasszikusokat. A 2012-es Armel Operafesztivál Szeged Legjobb Női Előadója, Victoria Markaryan és Legjobb Férfi Előadója, Philippe Brocard nyereményeként készült el ez a lemez. A grúz szoprán és a francia bariton kedvenc operaáriáit a Szegedi Szimfonikus Zenekar kíséri Gyüdi Sándor vezényletével.

Cím: Operaáriák

Zeneszerzők: Wolfgang Amadeus Mozart, Vincenzo Bellini, Gioachino Rossini, Gaetano Donizetti, Giuseppe Verdi, Giacomo Puccini, Jules Massenet, Camille Saint-Saëns, Léo Delibes, Charles Gounod

Előadók: Victoria Markaryan (szoprán), Philippe Brocard (bariton), Szegedi Szimfonikus Zenekar, vezényel Gyüdi Sándor

Katalógusszám: Hungaroton, HCD 32739

2014. június 24.Hungaroton

J. S. Bach: Csellószvitek 2, 4 és 6 9792-200px
2 699 Ft 2 899 Ft A teljes album ára

Újdonság! J. S. Bach: Csellószvitek 2, 4 és 6

A Johann Sebastian Bach csellószvitjeit bemutató sorozatunk második lemezén a 2., 4. és 6. szvitek hangzanak fel, a zenei folyamat dramaturgiája miatt 4. Esz-dúr – 2. d-moll – 6. D-dúr sorrendben. A lemez nyitó darabja az ünnepélyes Esz-dúr szvit küzdelmesen komplex, csellótechnikailag is rendkívül kényes zenei anyaggal, amely után a rövidebb lélegzetű, de filozofikusabb d-moll szvit egyfajta megállást és elmerengést jelent a záró D-dúr szvit előtt, amely bonyolultságában és terjedelmében is a legösszetettebb a hat szvit közül.

Cím: Csellószvitek 2, 4 és 6

Zeneszerző: Johann Sebastian Bach

Előadó: Rohmann Ditta – cselló

Katalógusszám: Hungaroton, HCD 32732

2014. június 17.Hungaroton

Clavierübung III: The Chorales 9791-200px
5 398 Ft 5 598 Ft A teljes album ára

Ritkaság! J. S. Bach: Klavierübung III. - Korálok

Johann Sebastian Bach már a negyvenes éveiben járt, amikor elhatározta, hogy billentyűs műveiből reprezentatív gyűjteményt jelentet meg: a zeneszerző 1726 és 1741 között a Klavierübung négy részét publikálta. A Klavierübung harmadik része több, különböző típusú orgonakorál átfogó gyűjteménye, melyeket Bach több mint három évtizedes pályája során komponált. Egyes korálfeldolgozásoknak lehettek korábbi mintái is, melyeket a kiadványba átdolgozott. A gyűjtemény metszése 1735-1736 körül kezdődött; a kötet végül 1739-ben jelent meg. A Klavierübung megjelenése Bach életének egy fontos időszakára esik. Ez volt az a korszak, melyben korábbi műveit összegyűjtötte és átdolgozta, új műfajokat tárt fel (például az oratóriumot) és olyan kortársaknál keresett inspirációt, mint Gottfried Heinrich Stölzel (1690–1749), a gothai udvar termékeny kantáta- és operaszerzője. Egyben ez volt az az idő, amikor Bach próbálta növelni nyilvános elismertségét. E kísérlet része volt billentyűs művei reprezentatív gyűjteményének kiadása is.

Kiadványunk tartalmazza az eredeti protestáns népénekeket is.

Cím: Klavierübung III. - Korálok

Zeneszerző: Johann Sebastian Bach

Előadók: Karosi Bálint, Canto Armonico, Ulf Wellner és Cheryl Ryder - kórusvezetők

Katalógusszám: Hungaroton, HCD 32745-46

2014. június 03.Hungaroton

Orgonaművek 9788-200px
2 699 Ft 2 899 Ft A teljes album ára

Újdonság! J. S. Bach: Orgonaművek

A kiadványon hallható műsor először 2012 nyarán hangzott el a zsámbéki Keresztelő Szent János templomban. A koncert után Holnapy Márton atya − a templom plébánosa − és én is úgy éreztük, hogy ezek a művek fejezik ki legjobban a barokk templom hangulatát, valamint a barokk stílusú orgona hangjához is tökéletesen illenek. Így született meg e lemezfelvétel ötlete, amelyen J. S. Bach csodás életművéből is kiemelkedő kompozíciók szerepelnek. (Teleki Miklós)

Cím: Orgonaművek

Zeneszerző: Johann Sebastian Bach

Előadók: Teleki Miklós

Katalógusszám: Hungaroton, HCD 32735

2014. június 10.Hungaroton

Dohnányi: Piano Pieces 9020-200px
2 699 Ft 2 899 Ft A teljes album ára

American Record Guide: Dohnányi: Zongoradarabok

A Detroit-ban született, majd az Oberlin Konzervatóriumban és az Indiana Egyetem Zeneművészeti Karán tanult, majd annak oktatójaként is tevékenykedő Eder személyében új név került fel a zongoraművészek listájára. A művésznő kutatói ösztöndíjjal egy évet töltött a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián, ahol alkalma nyílt elmélyülni a XX. századi magyar zeneszerzők zongoraműveiben.

Bár a lemez a közelmúltban megjelent Martin Roscoe sorozatot (M/J 2012) folytatja, semmi sem utal arra, hogy egy újabb Dohnányi-széria nyitóeleme lenne. Az összehasonlítás azonban elkerülhetetlen, mivel a Hyperion által Martin Roscoe tolmácsolásosában megjelentetett Négy zongoradarab (op. 2) és a Valses Nobles (Schubert után) ezen a korongon is szerepel.

A Négy zongoradarabot Eder kissé lassúbb tempóban és kevesebb hévvel adja elő, mint Roscoe. Jobban érezteti viszont a Brahms-hatást, és a Scherzót (I) szebben szólaltatja meg, noha Roscoe játéka intenzívebb, szaporább. Az első Intermezzót higanysebességgel, kereken másfél perccel rövidebb idő alatt abszolválja, mint Eder, holott az ő tempója sem mondható lassúnak. Mindkét előadó a második Intermezzót játssza a legkifejezőbben, de Eder ennél is több időt ad az élvezetre. A legnagyobb különbség a befejező Capricciónál érezhető, amit Eder 10,27 perc alatt játszik le, míg Roscoe-nak ugyanehhez mindössze 7,52 percre van szüksége. A markáns tempóbeli különbség miatt Eder előadása nyugodtabbnak érezhető, de mindkettejük felfogásában hatásosan szólal meg a zene. E cikk szerzőjének szerencsére nem kell kettejük között választani. Mindazonáltal ha a kedves olvasó talán mégis Roscoe stílusára voksol, azt csak azért teszi, mert az ő előadásmódjában többet élvezhet e nagyszerű zeneszerző zongoramuzsikájából.

A Valses Nobles mindkét előadó részéről szép teljesítmény. Eder játéka ennél a műnél is kissé kimértebb és kevésbé virtuóz, de egyúttal érzelemdúsabb és mélyebben átélt. A hat zongoradarabot (op. 41) 1945-ben komponálta a szerző, azt követően, hogy elhagyta Magyarországot. Hangvételük jobbára befelé forduló, de a gyorsabb részeknél azért nem marad el egy cseppnyi mosoly. A „Harangok” Dohnányi utolsó, fia emlékére szerzett műve, aki az orosz frontvonal mögött egy hadifogolytáborban halt meg. Tónusa ennek megfelelően sötét, a korai Brahms-hatás nyoma alig érezhető. A „Pastorale - Magyar karácsonyi ének” pontosan azt adja, ami egy ilyen műtől elvárható.

Eder érzékeny és szeretetteli Dohnányi interpretációjával elnyerte elismerésünket. A New York Állami Egyetemen a Purchase College tanáraként saját jegyzeteket készített és számos felvételt készített. (Alan Becker)

Cím: Zongoradarabok

Zeneszerző: Dohnányi Ernő

Előadó: Terry Eder (zongora)

Katalógusszám: Hungaroton, HCD 32725

2013. augusztus 01.Hungaroton