A kiadóról


A Hungaroton elődjének számító Magyar Hanglemezgyártó Vállalatot (MHV) 1951-ben alapítja az állam: az MHV az előbb hazai, majd később világcégek által tulajdonolt magánkiadók helyébe lép, monopolhelyzetben. Ettől kezdve közel négy évtizeden át Magyarországon szinte kizárólag a szocialista országok márkái (mindenekelőtt a Melodia, a Supraphon és az Eterna) jelentenek konkurenciát a hazai vállalatnak. Az MHV helyzetéből fakadóan a magyar komoly- és könnyűzene, sőt színészeink legjava is itt készít felvételeket, aminek eredményeként tízezernyi címből álló értékes archívum jön létre.

A 60-as évek közepétől megerősödik az export, a Qualiton márkanév ekkor változik Hungarotonra. A Qualiton a magyar nóta, az ú.n. cigányzene és az operett termékeké maradt, majd a 70-es évektől némi belső piacosítás jegyében a vállalaton belül önálló könnyűzenei márkák jönnek létre (Pepita, Bravó, Krém). A 70-es és 80-as évek jelentik az aranykort: a legnépszerűbb popénekesek és -együttesek hamar elérik az akkoriban százezer hanghordozó eladása után járó aranylemezt, a klasszikus kiadványok pedig a jó művészi és technikai minőségnek, valamint viszonylagosan alacsony áruknak köszönhetően nagy számban terjednek világszerte. A könnyűzene keresi a több pénzt, de a komolyzene exportjából származó konvertibilis valuta fedezi az import alapanyagok árát.

A hazai piac 1988-as liberalizálása megtöri a lendületet: hirtelen kaphatóvá válnak az addig csaknem elérhetetlen nyugati könnyűzenei felvételek és a klasszikus muzsika világnagyságai is. A Hungaroton forgalma visszaesik, és erre az időre válik esedékessé a dorogi hanglemezgyár és raktárház építésére felvett bankkölcsönök visszatérítése is: e kettős nyomás alatt a Hungaroton Magyar Hanglemezgyártó Vállalat kis híján összeroppan. Maga az ilyen nevű vállalat felszámolás útján meg is szűnik, de még azt megelőzően a kiadói tevékenységek új cégekben folytatódnak: a könnyűzene 1992-től a Hungaroton Gong, a komoly- és népzene, az irodalom, a mese és más műfajok 1993-tól a Hungaroton Classic márkanév alatt, önálló kft.-kben.

Hosszas előkészületek után 1995-ben privatizálják a Hungarotont. Az állam az archívum ellenőrzésére aranyrészvényt kíván a magánosított vállalatban, így létrehozza a Hungaroton Music Rt.-t, amelynek tulajdonrésze van a kft.-kben. Ezt privatizálják abban az időszakban, amikor a két kiadó kft. eredményei felfelé ívelnek. A Hungaroton a Fotex-csoport tagjává válik, hazai kézben maradása megkíméli a multinacionális vállalatok sajátos nehézségeitől.

A Classic és a Gong összeolvadása 1998-ban történik Hungaroton Records Hanglemezkiadó Kft. néven. A vállalat 2013. január 1-jétől a Fotexnet Kft.-be olvad, megtartva természetesen mind a kiadói tevékenységet, mind a márkanevet. Kurrens kereskedelmi forgalomban levő katalógusa összesen két és fél ezernél több komoly- és könnyűzenei felvételt tartalmaz, emellett a korábban csak bakeliten, illetve kazettán megjelentetett felvételek digitalizálása szintén folyamatban van: ezek az albumok a Hungaroton Zeneáruházban, illetve az iTuneson érhetők el.

A Hungaroton klasszikus zenei művészgárdájában a múlt nagy nevei mellett ott vannak a mai jelesek és a jövő legígéretesebb tehetségei. Így nyújt kezet egymásnak Fischer Annie, Vásáry Tamás, Frankl Péter, Prunyi Ilona, Kocsis Zoltán, Ránki Dezső, Schiff András, Bogányi Gergely, Szilasi Alex, Hlavacsek Tihamér a zongoristák sorában, Ferencsik János, Vásáry Tamás, Fischer Iván, Kovács János, Kocsis Zoltán, Vashegyi György a karmesterekében, Kovács Dénes, Pauk György, Szabadi Vilmos, Kelemen Barnabás, Szalai Antal a hegedűsökében, a vonósnégyesekében a Tátrai, a Bartók, a Takács és az Auer kvartett, a kamarazenekarokéban a Liszt Ferenc, az Erkel és az Erdődy. Néhány rangos művész, akit évekig-évtizedekig kizárólagos külföldi szerződések tartottak távol a hazai kiadóktól, most új felvételeket készít a Hungarotonnál (Kocsis, Schiff, Vásáry).

A világpremier kiadványokkal excelláló Hungarotonnál igen erős a régizenei profil, ezt Malcolm Bilson, Spányi Miklós, Horváth Anikó, Anneke Boeke, Csalog Benedek, Kertész Ildikó, Máté Balázs, Németh Pál, Mandel Róbert és számos hazai és külföldi kollégájuk neve fémjelzi. Itt készíti felvételeit a világhírű Amadinda Ütőegyüttes, a Cantemus és Pro Musica Leánykar, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Énekkar.

A kiadó komolyzenei profilját a világon eddig hangfelvételen nem rögzített repertoár és a magyar zene kimagasló alkotásai jellemzik. Az előbbiek révén használja a cég „a felfedezések kiadója” elnevezést. Az utóbbi téren kiemelkedő sikerű a Bartók Új Sorozat, amely a szerző második összkiadása (az elsőt is a Hungaroton jelentette meg). Elindult a Hungaroton Kodály-összkiadása is, továbbá egyes műfajokra koncentráló összkiadások láttak és látnak napvilágot Hubay Jenő, Lajtha László és Weiner Leó műveiből.

A könnyű műfajban a Hungarotonnál koncentrálódik olyan maradandó sztárjaink életműve, mint Koncz Zsuzsa, Korda György, Máté Péter, Szécsi Pál, a Bikini, az Illés, az Omega együttes, a Neoton Família, a Benkó Dixieland. A kabaré és könnyűzene együttes műfajában Hofi Géza emeli magasra a zászlót, a gyerekek kedvence Halász Judit - akár énekel, akár operák világába vezeti be őket, vagy épp mesél nekik. Népzenében Sebestyén Márta, Szvorák Kati, a Jánosi, a Muzsikás és a Vujicsics együttes kívánkozik kiemelésre, s a cigányzene-magyar nóta műfajában is itt sorakoznak a legjobbak a Lakatos, a Sánta, a Kállai Kiss dinasztiáktól a 100 Tagú Cigányzenekaron át a Rajkó Zenekarig és a cimbalmos Ökrös Oszkárig, Kovács Apollóniától Talabér Erzsébeten, Bangó Margiton át Solti Károlyig és a nótázó Bessenyei Ferencig, akin keresztül eljutunk az irodalmi lemezek színészeihez: Latinovits Zoltántól Mensáros Lászlón át Sinkovits Imréig, Psota Iréntől Ruttkay Éván át Tolnay Kláriig, és a költők saját versmondását őrző relikviákig.

A Hungaroton klasszikus zenei kiadványai rendszeresen nyernek díjakat nemzetközi megmérettetéseken. A Diapason, a Goldberg, a Le Monde de la Musique, a Pizzicato és más szaklapok kitüntetésein kívül kiemelten említésre méltó a három MIDEM-díj a Dohnányi-hegedűversenyekért (1999), a Bartók-összkiadásért (2002) és a Bartók Új Sorozat elsőként megjelent SACD-jéért (A Fából faragott királyfi, Kossuth – szimfóniai költemény), valamint a Classical Internet Awards (2004) díja egy Kocsis Zoltán vezényelte Bartók SACD-ért. A Bartók Új Sorozat hegedűszonátákat tartalmazó része Kelemen Barnabás és Kocsis Zoltán előadásában a Gramophone Awards 2013 versenyében kamarazene kategóriában megkapta az Év lemeze díjat. A kiadó 2015-ben jelentette meg Beethoven összes zongoraversenyét Várjon Dénes és a Keller András vezényelte Concerto Budapest előadásában; a kiadvány 2016-ban Gramofon-díjat kapott Az év legjobb magyar klasszikus zenei hanglemeze kategóriában. A Bartók Béla születésének 135. évfordulóján megjelent Bartók the Pianist albumot ugyanezen versenyben Az év legjobb archív felvételének választották és az International Classical Music Awards (ICMA) 2017. évi szavazásán a három legjobb felvétel közé jutott az Archív kategóriában.